Mostantól bárki számára elérhetők a mentők kiérkezési idejére és a mentési esetszámokra vonatkozó részletes adatok. Az Országos Mentőszolgálat új statisztikai felületet indított, amely országos, budapesti és regionális bontásban is bemutatja a mentőellátás legfontosabb mutatóit.
A rendszer célja, hogy átláthatóbbá és közérthetőbbé tegye a mentők munkáját. A felületen nemcsak a kiérkezési idők és az esetszámok böngészhetők, hanem az is megtudható, mit jelentenek az egyes statisztikai mutatók, hogyan zajlik egy segélyhívás feldolgozása, illetve milyen szempontok alapján sorolják sürgősségi kategóriákba a bejelentéseket.
Mit mutatnak a 2026. júliusi adatok?
A legfrissebb, 2026. júliusi adatok szerint országosan 12 123 P1 prioritású esetet regisztráltak. Ezeknél a segélyhívás megkezdésétől a mentőegység helyszínre érkezéséig tartó teljes folyamat átlagosan 17,3 percet vett igénybe.
- Országos P1-es esetszám: 12 123 eset
- Országos átlagos teljes kiérkezési idő: 17,3 perc
- Országos 90. percentilis: 26,4 perc
- Budapesti P1-es esetszám: 2408 eset
- Budapesti 90. percentilis: 24,7 perc
A 26,4 perces országos adat nem az átlagos kiérkezési időt jelenti. Ez a 90. percentilis értéke: vagyis a P1-es esetek 90 százalékában legfeljebb ennyi idő telt el a segélyhívás megkezdésétől a mentőegység helyszínre érkezéséig. Az esetek fennmaradó 10 százalékában a várakozás ennél hosszabb volt.
Mi történik a segélyhívás és a mentő érkezése között?
A teljes kiérkezési idő több egymásra épülő szakaszból áll. A júliusi országos P1-adatok alapján átlagosan 1,4 perc telt el a 112-es segélyhívóközpont hívásfogadásával és a hívás mentésirányításnak történő átadásával. További 1,4 percet vett igénybe, amíg a mentésirányítás fogadta a hívást és megnyitotta az esetlapot.
A protokoll szerinti kikérdezés és a sürgősségi besorolás átlagosan 2,1 percig tartott. A riasztástól a mentőegység helyszínre érkezéséig tartó szakasz – vagyis a szűkebb értelemben vett vonulási idő – átlaga 12,4 perc volt. Ezek együtt adják ki a segélyhívás megkezdésétől mért 17,3 perces országos átlagot.
Mit jelentenek az átlag, a medián és a percentilis?
Az átlag az összes mért kiérkezési időből számított középérték, amelyet néhány különösen gyors vagy hosszú eset is befolyásolhat. A medián azt az időt mutatja, amelyen belül az esetek feléhez már kiérkezett a mentő, míg a másik felében ennél hosszabb volt a várakozás.
A percentilisek azt jelzik, hogy az esetek meghatározott hányadában legfeljebb mennyi idő alatt érkezett meg a segítség. A 90. percentilis ezért a lassabban teljesülő esetekről is árnyaltabb képet ad, mint az átlag önmagában.
A legsürgősebb esetek elsőbbséget élveznek
A mentésirányítás a bejelentő protokoll szerinti kikérdezése alapján állapítja meg az eset sürgősségét, majd a beteg állapotának megfelelő mentőegységet riasztja. A legsúlyosabb esetek elsőbbséget kapnak, míg a kevésbé sürgős állapotoknál hosszabb kiérkezési idő is előfordulhat.
A kiérkezési időt számos tényező befolyásolhatja, többek között az eset helyszíne és megközelíthetősége, a közlekedési helyzet, az aktuális feladatszám, a rendelkezésre álló kapacitás, valamint az, hogy hol található a beteg állapotának megfelelő legközelebbi mentőegység. Emiatt egyetlen mutató önmagában nem írja le a teljes mentőrendszer működését.
Hol tekinthetők meg a mentők statisztikái?
Az adatok a stat.mentok.hu oldalon érhetők el. A felületen országos, budapesti és regionális bontásban lehet megvizsgálni a különböző sürgősségi kategóriák kiérkezési idejét, esetszámait és a mentőhívás egyes szakaszainak időadatait. Az adatsorok letölthetők, az Országos Mentőszolgálat pedig rendszeres frissítést és a nyilvánosan hozzáférhető információk további bővítését ígéri.
Forrás: Országos Mentőszolgálat sajtóközleménye és statisztikai felülete.
